A kanapé története

A kanapé talán mindenki legkedveltebb bútora – egyszerre sugároz magából eleganciát és kényelmet, egyszerre biztosít környezetet otthonos családi beszélgetésekhez és délutáni pihenéshez. Manapság, a huszonegyedik században természetesen már nincs otthon kanapé nélkül, azonban ez nem mindig volt így. Évezredek kellettek, hogy a kanapék nyújtotta kényelmet ne csak királyok, de a hétköznapi emberek is élvezhessék. Lássuk, hogyan is alakult e bútortípus története!

A kanapé szó eredete

Nem véletlenül várnak el sokan keleti kényelmet, amikor kanapét választanak – hiszen annak története egészen az ókori keletig nyúlik vissza. A magyar kanapé szó alapja a német Kanapee, mely a görög kónóeion, azaz szúnyoghálós ágy szóból ered. A kanapé angol megfelelője, a sofa szó még régebbre nyúlik vissza, az arab „suffah” szóra, melynek jelentése pad.

Kanapéágyak az ókorban

Az első kanapék, párnázott, kényelmes padok az ókori Egyiptom fáraóinak udvarában jelentek meg. A kanapé ekkor státuszszimbólumnak számított, és nemcsak azért, mert egy-egy ilyen asztalosmunkát művészi igénnyel készítettek el az uralkodók számára, hanem pusztán a kényelem, a szabadidő pihenéssel való eltöltésének lehetősége miatt is. A kanapék hamar elterjedtek az ókori világ uralkodói elitjének körében, így a Római Birodalomban is a legfelsőbb társadalmi rétegek kedvelt bútora lett, mely egybeforrott az élvhajhász életmóddal, hogy aztán a birodalom bukása után több mint ezer évre eltűnjék a történelemből.

A modern kanapék megjelenése

A kanapék ismételt megjelenésére a reneszánszig kellett várni. Ekkortól az ülésre is használt faládákat faragott kiegészítőkkel, támlával és karfával látták el, ám kárpit még ezeken az úgynevezett cassapancákon sem volt. A tizenhatodik századtól jelentek meg a lószőrrel borított és szénával bélelt kanapék, ám ahhoz hogy ez a fajta otthoni kényelem a szélesebb tömegek számára is elérhető legyen, kellett az ipari forradalom ereje is. A tizenkilencedik században megjelentek az olcsóbb szövetek, különböző, gyártósoron előállítható tömőanyagok, valamint a varrógépek is, amelyek segítségével költségkímélő módszerekkel tudták ellátni a kényelemre éhes polgárságot.

A kanapék a huszadik században és napjainkban

A kanapék mai, praktikus, mégis dizájnos formája a huszadik század elején, az Art décóval jelent meg, majd olyan dizájnerek munkáival vált megkérdőjelezhetetlenül a polgári életmód alapvető kellékévé, mint Flemming Lassen vagy Arne Jacobsen. A puha borítású, bársonyos érintésű bútorok kezdetben formabontóak voltak, ma már azonban elképzelhetetlenek nélkülük a mindennapjaink – mégis jó tudni, hogy nappalink legfőbb dísze egy darabka történelem is.